A szellemi tulajdon a tulajdonjoghoz hasonló jogi védelmet nyújt a szellemi alkotások létrehozói számára. Két fő része az iparjogvédelem és a szerzői jog. A szerzői jogok automatikusan, hivatalos bejegyzés nélkül keletkeznek. Az iparjogvédelemhez viszont az oltalmat (például szabadalmak, használati minták, formatervezési minták, védjegyek, növényfajta-oltalmak, földrajzi árujelzők) be kell jegyeztetni. Az Európai Unióban a szellemi tulajdonjogokat még ma is főleg tagállami, nem pedig Európai Uniós jogszabályok védik, ezért az eljárások költségesek és nagy körültekintést, illetve szakértelmet igényelnek.